A nagy verseny…
1906 június 26-27 a legelső GP az az Grand Prix verseny. A Le Mans – Saint Calais – Ferté Bernard országúton kijelölt, nagyjából háromszögű pálya 103,18 km-es távolságát naponta hatszor kellett megtenni. A kétnapos versenyen 32 autó állt a rajthoz, melyből az első napon 16, a másodikon további 5 versenyző kiesett, így csak 11-en érték el a célt. A mindössze 90 lóerős Renault AK90CV, a mezőny leggyengébb autója volt. A volánjánál Szisz Ferenc, aki akkor szinte hihetetlennek mondható 100,8 km/h átlagsebességet ért el és az 1 238,16 km megtételéhez 12 óra 14 perc és 7 másodpercre volt szüksége. A győzelemért akkor egy kisebb vagyont kapott, ugyanis 45 ezer frank jutalomban részesült és soron kívül megkapta a francia állampolgárságot. A mesés díj mellé ő volt a legelső autóversenyző aki Franciaországban állami elismerésben részesült.
A verseny alatt 19 esetben cserélt kereket. Igen jól írtam, ugyanis a gumikat a Michelin, a Dunlop és a Continental szállította és Szisz Ferenc a Michelin új fejlesztését használta, olyan kereketvitt magával, amelyiken eleve rajta volt a gumiabroncs, így a kereket sokkal gyorsabban ki lehetett cserélni mint ha csak az abroncsot kellett volna.
A cél előtti szakaszon eltörött a futómű felfüggesztése, de a 32 perc előnye lehetővé tette, hogy lelassítva, óvatos tempóban befejezze a versenyt javítás nélkül. Akkoriban az autók meghibásodása esetén csak a sofőr és az utasként magával vitt szerelője javíthatta csak meg azt, más nem nyúlhatott hozzá mert az a kiesést jelentette volna azonnal.
A nagy hőségben (40-49°C) megolvadt a versenyre elkészített aszfalt és ez okozta sok versenyző kiesését. A megolvadt, kinyomvályúsodott úton a 100 km/h feletti átlagsebességgel végig menni a versenyen, igen csak férfias feladat volt azokkal a járművekkel.
Az ember, a kormány mögött…
Szisz Ferenc 1873 szeptember 20-án született Szeghalmon. Apja Erdélyi szász volt és részt vett az 1948-as forradalom és szabadságharcban.
Gyerekként Dobozon kezdte meg a tanulmányait, de mivel gyorsan kiderült érdeklődése az automobilok és a gépek iránt, felvették a szeghalmi uradalmi gépműhelybe majd a gyulai gimnáziumba tanult, miközben gépésztanulmányokat is folytatott, a húszas éveiben Bécsbe, Slazburba, Münchenbe, Berlinbe majd Párizsba költözött ahol a Renault testvérek gyorsan felismerték a tehetségét és megvették a szabadalmait és korlátlan kísérleti és fejlesztési lehetőséget kapott a Renaultnál.
Találmányaival és újításaival jelentősen javította a Renault versenyképességét,ő alkotta meg az első szabályozott öngyulladású motort, és ő váltotta ki a kurblit egy sűrített levegős indítószerkezettel. Tehetsége révén egyre nélkülözhetetlenebb a Renault tesztelési osztályán, és akkor is, mikor a cég érdekelt lett az autóversenyzésben . 1905-ben őt választották verseny-szerelőnek Louis Renault mellé, a szintén szenvedélyes autóversenyző, Marcel Renault 1903-ban, a Párizs-Madrid autóversenyen bekövetkezett halála után Szisz Ferenc a csapat versenyzője lett. Ötödik lett a Gordon Bennett Kupa versenyen a Clermont-Ferrand melleti Circuit d’Auvergne-en.
Ugyanaz év októberében több francia és olasz autógyártóval egyetemben a Renault egy csapatot küldött az Egyesült Államokba hogy részt vegyenek a Long Islandi Vanderbilt Kupán New Yorkban. Abban a mezőnyben amelyben részt vett a kor nagy sztárja Felice Nazzaro és Louis Chevrolet a Fiat színeiben, Szisz Ferenc Renault-jával az ötödik helyen végzett a győztes a francia Victor Hémery mögött aki egy Darracq pilótája volt. Sziszt 1905-ben kinevezték a Renault tesztelési osztályvezetőjének, és noha ez a beosztása gyakran akadályozta a versenyzésben, 1906. június 26-27-én ő volt ott, Renault-színekben, az autósport történetének legelső Grand Prix-ján.
Szisz Grand Prix-győzelme, és a verseny üzleti sikere hamarosan több más Grand Prix verseny megszervezéséhez vezetett Európában. A rákövetkező évben az olasz Felice Nazzaro (aki 1906-ban másodikként végzett Szisz mögött), nyerte meg a második Francia Grand Prix-t. A francia nemzeti hőssé vált Szisz Ferenc részt vett az 1908. évi versenyen is, de nem ért célba, és hasonló sorsra jutott műszaki problémák miatt a Savannah-i Grand Prix-n Georgiában, amelyet az Amerikai Automobil Klub rendezett.1909 elején Szisz elhagyta a Renault céget, hogy – Renault és Delaunay-Belleville típusok javítására szakosodva – saját műhelyt nyisson Neuilly-sur-Seine-ben.
Hat év távollét után, 1914 júliusában, Fernand Charron rábírta, hogy újra versenyezzen egy Alda pilótájaként a francia Grand Prix-n Lyonban. A versenyen, amelyet Christian Lautenschlager nyert a Mercedes színeiben, Szisz Ferenc autóján tiszteletképpen a N° 1-es rajtszám szerepelt, de egy sérülés miatt kicsivel a verseny fele után annak feladására kényszerült. Az európai autóversenyek története szeptemberben, az I. világháború kitörésekor időlegesen véget ért. Szisz Ferenc önkéntesként belépett a francia hadseregbe, ahol az algériai szállító csapatok vezetőjeként szolgált, míg nyolc hónappal később kórházba nem került, tífusz miatt.
A frontról visszatérve Renault és Citroën gépjárművekre szakosodva folytatta autójavító iparát. A 30-as évek elején visszavonult, és feleségével a Párizstól mintegy 40 kilométerre fekvő Auffargis-i villájában élt, amíg 71 éves korában tüdőgyulladásban el nem hunyt. Az Auffargis-i temetőben helyezték örök nyugalomra. Felesége 1958-ban követte, “Famille Szisz” feliratú fekete márvány sírjukat a Francia Autóklub és a Renault Művek tartják karban. Szisz Ferenc emlékét Franciaországban számos emlékmű őrzi, továbbá három múzeum: a Szisz Múzeum, amely a Le Mans-i versenypálya közelében található Renault Múzeum része, a Renault Történeti Múzeum, és a Haris testvérek Autós Múzeuma. Egyébként 2003. óta az új főbejárat előtt Szisz Ferenc autós szobra fogadja a látogatókat.